Melyik állam ismerte el először a Hitler Németországát?

Természetesen a Vatikán, de Hitler jó ötletnek találta azt is, hogy az egyházi iskolákat ezúton be tudja vonni a saját tervei megvalósításába. Ez volt az első ilyen döntése a katolikus államnak: fél évvel Hitler hatalomra kerülése után a Vatikánban már úgy érezték, hogy erre szükség van. A pápai konkordátum egyúttal a későbbi együttműködés szándéknyilatkozata is volt: később úgy próbálták magyarázni, hogy ez nem az ország elismerése volt diplomáciai értelemben, hanem csak egy általános nyilatkozat. Igaz, hogy a háború után visszavonták ezt a konkordátumot.

A kezdő mondatok: „Őszentsége, XI. Pius pápa és a Német Birodalom elnöke, attól a közös vágytól vezérelve, hogy a Szentszék és a Német Birodalom között fennálló baráti kapcsolatokat megszilárdítsa és tovább erősítse, állandó formában és mind a két fél számára elfogadható alapon szabályozni kívánja a Katolikus Egyház és az Állam közötti kapcsolatokat a Német Birodalom egész területére vonatkozóan”.

Érdekes ugyanakkor, hogy éppen a vallásgyakorlás szabadságára vonatkozóan nem tartalmaz semmit a dokumentum. Noha először több bajos püspök megtagadta az egyezményt, a Gestapo is működésbe lépett és ezeket eltüntették. Ezután már visszavonták azt a rendelkezést is az egyházban, hogy papok nem lehetnek párttagok.

A mézeshetek nem tartottak sokáig: 1933. szeptember 19-én – a misék kivételével – minden egyházi összejövetelt betiltottak. A náci vezér beolvasztotta a cserkészmozgalmat a Hitlerjugendbe, ahová 1939-től minden német gyermeket kötelező volt beíratni.

A vita ma is tart, a kölcsönös vádaskodás, utólagos mosakodás, másra mutogatás jellemzi ezeket a vitákat.